A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) június 28-án tartotta Egészség-Szépség-Biztonság című konferenciáját az „Aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve” tiszteletére. Az előadók egyike az Európai Parlament Nőjogi- és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke, Járóka Lívia volt, aki üzenetében hangsúlyozta a nők családban és a generációk közti összetartásban betöltött szerepét, mindemellett kiemelte az idős európai polgárokban rejlő kiaknázatlan gazdasági potenciált.
Járóka Lívia elhangzott üzenete:
Tisztelt Ferenczi Andrea!
Tisztelt Résztvevők!
Szívből köszönöm a meghívást és a lehetőséget, hogy megosszak Önökkel néhány gondolatot az idősödő nők karrierlehetőségeivel és a nők családban betöltött szerepével kapcsolatban.
Az Európai Parlament Nőjogi- és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnökeként igyekszem hozzájárulni a nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetéstől mentes társadalmi környezet kialakításához.
Néppárti kollégám, a német Martin Kastler korábbi parlamenti jelentése szolgáltatta az alapot az idei „aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéhez”, melynek célja felhívni a figyelmet az európai demográfiai trendre és az ebben rejlő problémákra, kérdésekre választ találni.
A huszonegyedik századi Európa egyik legégetőbb kihívását jelenti a kontinens elöregedése és a csökkenő gyermeklétszám, ugyanis évente kétmillióval nő a 60 év felettiek száma miközben egyre kevesebb gyermek születik. Ezen demográfiai trend értékelése során a szociális ellátórendszerek és a nyugdíjrendszer megreformálásán túl nem szabad megfeledkezni arról, hogy az európai munkaerőpiac korösszetételének változásai, azaz az idősebb munkavállalók magasabb aránya komoly gazdasági erőforrást és tapasztalati tőkét is jelenthet, hiszen a XXI. század idősei egyre hosszabb és egészségesebb életre számíthatnak. Ezért a tagállamoknak mindent meg kell tenniük a nőket kor és nem alapján egyszerre sújtó többszörös diszkrimináció ellen, valamint a fenntartható és egészséges munkahelyek kialakítása érdekében.
A jelenlegi globális recesszió és az annak nyomán kibontakozó társadalmi megrázkódtatások pedig a statisztikák szerint elsősorban a nőket és az idősebbeket érintették, így egyértelműen kijelenthetjük, hogy az idősebb nőket érintette leghátrányosabban a válság. Összehasonlítva a férfiakhoz képest több nő dolgozik részmunkaidős állásban vagy ideiglenes szerződés alapján, és ezért válsághelyzetben őket bocsátják el könnyebben. Az egyenlőtlenségek súlyosbodása és a nemen, valamint az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés fokozódása miatt most még fontosabb, hogy a gazdasági és társadalmi élet minden területén érvényt szerezzünk az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelményeinek.
Ezek a kirekesztett és hátrányos helyzetű közösségek egy olyan kihasználatlan munkaerő-tartalékot képeznek, amelynek kiaknázása jelentős gazdasági növekedést eredményezne az államadósság-válság következtében is zsugorodó gazdaságokban. E célból szorgalmaztam, hogy az Európai Bizottság vállaljon hangsúlyosabb szerepet az EU2020 stratégia keretében elkészítendő nemzeti reformprogramok koordinációja és a célkitűzések összehangolása terén, mivel az EU2020 stratégia magában foglalja azt a kiemelt célt, hogy a foglalkoztatási rátát a 20 és 64 év közötti nők és férfiak esetében 75%-ra emeljék a tagállamokban.
A válások magasabb aránya és a férfiak alacsonyabb várható élettartama következtében a nők jelentősen felülreprezentáltak a magukra maradt és elszegényedett idősek körében. Európában nem szabadna, hogy szegénységi kockázatot jelentsen a gyermekvállalás, és nem szabadna, hogy az anyaság hátrányt jelentsen a munkaerőpiacon. A nők szülőként és nagyszülőként is a legerősebb összetartó erejét adják a családoknak, ugyanakkor a rájuk nehezedő háztartásvezetés és gyermeknevelés már hosszú ideje nem jelenthet kizárólagos elfoglaltságot az anyák számára, hiszen a háztartások fenntartásához a legtöbb esetben a nő keresetére is szükség van. A gyermeknevelés és a munka összeegyeztethetőségéhez biztosítani kell az anyáknak a részidős-, vagy a távmunkavégzést illetve támogatni szükséges, hogy a generációk együttélése megvalósulhasson, hiszen a már nem aktív nagyszülők is újra gazdasági tényezőkké válhatnak a gyermekvigyázat és nevelés átvállalásával, mely lehetőséget nyit a szülők számára akár teljes munkaidős állás betöltésére is.
A célok megvalósításának és az eredmények értékelésének elengedhetetlen feltétele a statisztikai adatok nemek szerinti bontásban történő gyűjtése, feldolgozása és közzététele. A nemek közötti egyenlőség céljának megvalósításához a nők erőteljesebb politikai képviseletére is szükség volna; mivel a nők politikai döntéshozatalban való képviselete nem javult lineárisan az elmúlt években – az EU nemzeti parlamentjeiben változatlanul 24% a nők aránya.
A nők elleni többszörös diszkriminációval foglalkozó uniós jogszabályok átültetése és megfelelő végrehajtása hosszú éveket vesz igénybe a tagállamokban, de a felelős uniós és tagállami intézményeknek addig is mind a szükséges pénzügyi források, mind pedig a megfelelő humán erőforrás rendelkezésre bocsátásával segíteniük kell az érdekelt civilszervezetek és tagállami esélyegyenlőségi szervek munkáját, hogy azonosíthassák és megelőzhessék a többszörös diszkriminációt, valamint segítséget nyújtsanak az érintetteknek.
Köszönöm figyelmüket, és sok sikert kívánok Önöknek közös céljaink eléréséhez!