A pekingi cselekvési platform tizenöt évvel ezelőtt elfogadott célkitűzései máig nem teljesültek, a nők és férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos legtöbb területen pedig alig mutatkozik némi csekély előrelépés. Sajnálatos, hogy mind a tagállamok, mind az Európai Uniós szintjén kevés hangsúly esik a nőket sújtó nyomor és a többszörös diszkrimináció elleni fellépésre.
Sokkal jobban össze kell hangolni az ENSZ keretében elfogadott pekingi célok, valamint az EU férfiak és nők közötti egyenlőségre vonatkozó új útitervének végrehajtását. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évében különösen fontos, hogy megfelelő védelemben részesüljenek az alig a szegénységi küszöb felett élő nők, hiszen foglalkoztatási, vagy családi állapotuk megváltozása – így elbocsátás, válás, megözvegyülés, sőt gyermekszülés – miatt hatványozottan fenyegeti őket az elszegényedés veszélye. Örvendetes, hogy a soros spanyol-belga-magyar elnökségi trió programja nagy hangsúlyt helyez egyrészt a pekingi célok érvényesülésének nyomonkövetésére, másrészt kinyilvánítja a nőket és a gyermekeket sújtó szegénység megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányuló átfogó megközelítés iránti szándékát. Ezek a szempontok remélhetőleg a március elején megrendezésre kerülő ENSZ találkozón is a megfelelő súllyal esnek latba. A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megvalósítására irányuló politikák értékeléséhez és felülvizsgálatához ugyanakkor nemekre lebontott, megbízható adatok szükségesek, valamint érdemes lenne megfontolni szabványosított, közös jelzőszámok bevezetését a nemek közötti egyenlőtlenség mérésére.