Járóka Lívia beszéde az Ötödik Eurochild konferencián

Tisztelt Hallgatóság, Kedves Vendégek!
 
Tiszta szívből köszönöm a meghívást Herczog Máriának, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület elnökének és kérem, bocsássák meg, hogy csak írásban tolmácsolhatom gondolataimat.
 
Engedjék meg, hogy röviden szóljak néhány szót a legnehezebb helyzetben élő gyermekekről, akiket a leginkább sújt a nyomor és társadalmi kirekesztés: a roma gyermekekről. A szegénység ugyan nem roma kérdés, és bár a szegénységben élő gyermekek kétharmada a többségi társadalomhoz tartozik, a roma gyermekek között jóval magasabb a mélyszegénységben élők aránya. A statisztikák szerint pusztán az etnikai hovatartozásuk óriási mértékben megnöveli a nyomor kockázatát és a roma gyermekek kirekesztettségét tovább mélyítik olyan tényezők, mint a szülők régóta tartó munkanélkülisége, a fokozódó területi szegregáció, és nem utolsó sorban az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés.
 
A roma közösségek életkilátásainak döntő tényezője a megfelelő oktatáshoz való hozzáférés és a gyermekek tanulmányi előmenetelének biztosítása. Ennek ellenére,az Európai Uniószámos tagállamában továbbra is a gyermekeket faji alapon elkülönítő oktatási rendszerek működnek, ahol a roma gyerekek vagy a többségi társadalomtól elkülönített, alacsonyabb színvonalú osztályokban, vagy pedig a szellemi fogyatékosok számára fenntartott csoportokban tanulnak.
 
Magyarországon, de egész Európában is riasztó a roma gyermekek oktatási helyzete. Hazánkban az általános iskolás romagyerekek több mint 25%-a tanul szegregált osztályokban, míg a túlnyomórészt indokolatlanul speciális iskolákba kényszerített tanulók mintegy 70%-a roma származású. Az elmúlt évek során több mint hétmilliárd forintot költöttünk el költségvetési és uniós forrásokból oktatási integrációs célokra, ám az elkülönített cigány osztályok száma egyre emelkedett. Ma Magyarországon mintegy 178 egynemű cigányiskola és mintegy 3000 szegregált osztály működik. A roma diákok kevesebb, mint 10%-a jut el az érettségiig és statisztikailag ötvenszer kisebb az esélyük arra, hogy felsőfokú diplomát szerezzenek.
 
Fel kell ismernünk azonban, hogy a roma gyermekek oktatása jövedelmező befektetés, mert haszna messze túlmutat az adott gyermek iskolai előmenetelén: előmozdítja az egyéni és társadalmi termelékenység növekedését, valamint csökkenti a szegénységet és a társadalmi kirekesztést. Számos tanulmány kimutatta, hogy az a befektetés, amely ahhoz szükséges, hogy egy roma gyerek elvégezze a középiskolát, bőségesen megtérül a nemzeti költségvetéshez való későbbi hozzájárulások révén, és bár a befektetés önmagában nem jelent garanciát a jövőbeni sikerre, már a 20%-os sikerarány, azaz csupán minden ötödik gyerek is képes ellensúlyozni a másik négy sikertelenségét. Ahogyan a roma gyermekek egyre tanultabbá válnak, úgy nőnek az esélyeik arra, hogy a munkaerőpiac hasznos tagjaivá váljanak. Azzal, hogy pénzt keresnek, és jövedelmük-fogyasztásuk után fizetett adóikon keresztül hozzájárulnak a nemzeti költségvetéshez, pozitív hatást gyakorolnak arra, ahogyan a nem romák megítélik őket és ezáltal mélyebb társadalmi kérdéseket is érintenek. Továbbá, ahogyan a romák egyre termékenyebbé válnak és csökken az őket sújtó szegénységi szint, úgy ők maguk is egyre inkább a társadalom hozzájáruló tagjaivá válnak, ahelyett, hogy a köztámogatások kedvezményezettjei maradnának.
 
Fontos tudatosítani a többségi társadalomban, hogy a romák társadalmi befogadása nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem gazdasági szükségszerűség és a romák teljes körű oktatási integrációja nem egyfajta jótékonykodás miatt elengedhetetlen, hanem az minden ország jól felfogott anyagi érdeke is, hiszen a 12-15 millió főre becsült cigányság alkotja az Európai Unió legnagyobb számú és legdinamikusabban növekvő kisebbségét. Magyarországon például, miközben a többségi populáció a kontinens egészéhez képest rohamosan öregszik, a romák aránya gyorsan nő, és egyes előrejelzések szerint az aktív korú roma népesség aránya 2050-re magasabb lesz, mint a nem romáké. A roma gyermekek minőségi oktatáshoz való hozzáférése és a roma közösségek sikeres gazdasági-társadalmi integrációja ezért Európa és benne Magyarország jövőjének egyik kulcskérdése.
 
Végezetül engedjék meg, hogy szívből gratuláljak a konferenciához és ezúton még egyszer támogatásomról biztosítsam Önöket munkájuk során. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!