Az Európai Parlament plenáris ülésén elhangzott vita teljes szövege eredeti nyelveken.
Joaquín Almunia, Miembro de la Comisión. Hace dos semanas se inauguró el Año Europeo de la Igualdad de Oportunidades para Todos. La igualdad de oportunidades y el derecho a vivir una vida sin discriminación, son valores capitales en los que se fundamenta la Unión Europea.
La Comisión es perfectamente consciente del hecho de que la población romaní se encuentra entre los grupos que sufren el mayor riesgo de discriminación o de exclusión del mercado de trabajo, de la sociedad, de la elaboración de las políticas o de la vida cultural.
Por lo tanto, la Comisión se ha comprometido a hacer frente a la discriminación y la exclusión de la minoría romaní con todos los instrumentos de que dispone.
En particular, quiero citar dos: en primer lugar, la puesta en práctica de la Directiva del año 2000, que protege contra la discriminación por motivos raciales o étnicos. La Comisión quiere velar por que se incorpore a la legislación y se aplique correctamente en todos los Estados miembros. En segundo lugar, quiero mencionar la utilización de instrumentos financieros, en concreto, los Fondos Estructurales y el Fondo Social Europeo muy en particular.
La Comisión ha pedido a los Estados miembros que tengan en cuenta el objetivo de la inclusión de la población romaní al elaborar sus planes operativos para el período de financiación 2007-2013.
Hay que realizar un gran esfuerzo a fin de incrementar la sensibilización de la población romaní, y de la población en general, sobre el derecho a no ser discriminado y para apreciar las ventajas que aporta la diversidad. A este respecto, el Año Europeo de la Igualdad de Oportunidades para Todos y la campaña informativa en curso por la diversidad contra la discriminación, son, a nuestro modo de ver, instrumentos particularmente útiles.
La Comisión se felicita por los logros conseguidos hasta la fecha en el marco del decenio de la inclusión romaní 2005-2015, en el que participan actualmente nueve Gobiernos de países de la Europa central y oriental y de los Balcanes occidentales, incluidos cinco Estados miembros de la Unión Europea. Por primera vez, los Gobiernos nacionales de estos países se han comprometido a aprender unos de otros y a intercambiar estrategias que han tenido éxito, con el fin de mejorar la situación de la minoría romaní, en relación con el empleo, la educación, la vivienda y la protección sanitaria.
La Comisión se felicita de que todo esto se lleve a cabo en estrecha colaboración con la sociedad civil romaní. Pero también necesitamos políticas orientadas al futuro. El Grupo de expertos de alto nivel sobre la inclusión social y el mercado de trabajo de las minorías étnicas, creado por la Comisión, presta una especial atención a las cuestiones relacionadas con la población romaní. Este grupo publicará sus recomendaciones a finales de este año y estamos seguros que esas recomendaciones ofrecerán una muy valiosa información para el diseño de la futura política europea de inclusión de las minorías étnicas, incluida la población romaní.
Por último, señora Presidenta, me gustaría señalar que el grupo de Comisarios sobre derechos fundamentales tratará de todas estas cuestiones en su reunión prevista para el mes de julio de este año.
Járóka Lívia, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Tudjuk, hogy a 2004-es bővítést követően próbálkoztak a romák Európában – Nyugat-Európában. Azt is tudjuk, hogy a valós számadatok nem voltak túlságosan nagyok, viszont legalább arra felhívták a figyelmet, hogy milyen borzalmas és kilátástalan helyzetben élnek a romák. Tudtuk, hogy Európában nemkívánatos vendégek a romák. Európa már akkor is tanácstalanul állt a migrációjuk előtt, és leggyakrabban visszatérni kényszerültek az országaikba – sokkal rosszabb körülmények közé, mint amit elhagytak, mivel eladták mindenüket – mivel az országok menedékkérelmi eljárások szigorításával válaszoltak erre a kihívásra.
Azt is tudjuk, hogy a média eltúlzott, hisztérikus, valótlan állításai miatt alapvető félelmet keltett ez a nyugat-európai országokban. Sok országot arra ösztönzött, hogy még a bővítési folyamatokat is próbálják megakadályozni. Azt is tudjuk most már, hogy az európai romáknál ezt a nem jellemző vándorlási hajlamot egyébként az anyaországaikban őket sújtó iskolai szegregáció, óriási munkanélküliség, nagyon erős előítéletesség, az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférési lehetőség korlátozása okozza. Azt is tudjuk, hogy a romák anyaországaikban akarnak élni, ott akarnak boldogulni.
Hiába az óriási összegű PHARE-pénzek, a gettósodás, a szegregáció, a kirekesztettség, a romaellenesség a bővítés után is nő Nyugat-Európában is. Az Európai Uniónak hatalmas felelőssége és érdeke a romák integrálásának elősegítése. Az Európai Bizottságnak a financiális keretek biztosításán túl az ösztönzés, az ellenőrzés is feladata kell hogy legyen. Minden eszközt meg kell ragadni a tagállamok befolyásolására, és ki kell alakítani egy európai stratégiát.
Zöld könyvet várunk, a szegregáció megszüntetését, munkát, egyenlő esélyeket, az esélyegyenlőséget célzó direktívákat nem teljesítő országok büntetését várjuk. Pontosan azért, hogy Európa és az anyaországok a romák prosperitását kihasználhassák, főleg a várható európai demográfiai mutatók fényében, akkor, amikor egy elöregedő Európáról beszélünk. A romák alapvetően ezekben az országokban keresik boldogulásukat, és nem akarják elhagyni ezeket az országokat.
Claude Moraes, on behalf of the PSE Group. – Madam President, such is the way this place is organised, somehow I have more speaking time than Mrs Járóka, which is hardly appropriate. I agree with everything she has said and the reason for that is that the speakers here present feel united in asking the Commission exactly what free movement of the Roma within the EU borders actually means. Our understanding is that such now is the level of discrimination – not only actual discrimination against the homogenous Roma population but also infringements on their ability to move, i.e. infringements on the ability of long-term-resident Roma in particular countries to move freely in reality. This can be because of actual restrictions, for example through visas and actual practical restrictions, and it can also mean, as Mrs Járóka was implying, restrictions through discrimination: when Roma move traditionally through countries and from one country to another they face discrimination.
What I would like to hear from the Commission in its statement is exactly what is its understanding of these infringements and restrictions. What study has it undertaken of what these infringements are and what does it think it can do to ease these restrictions for the Roma community?
In addition, what is the Commission saying about the Year of Equal Opportunities 2007? I have heard very little about the issue of the Roma within this context. I have heard plenty on the issue of ageing, disability, race and religion. But specifically on the issue of the Roma, what is the programme of the Commission? I know it is slightly unfair to ask you that, Mr Almunia. It is not your area of expertise, so please do not think that I am getting at you. However, please tell the Commissioners that we have not heard specifics. Please take that message back. What are you going to do this year?
What is the High Level Experts Group doing in terms of free movement? What is in its pending tray on the Roma issue, i.e. actual discrimination issues, harassment issues? How is money being spent? Is it going to relieve poverty? Is it going to educational programmes? Those are all things that Mrs Járóka, Mrs Mohácsi and others have been struggling and fighting for for some time.
The PSE Group fully supports their approach in asking the Commission for answers, and I think this evening is a good time to get those answers. If you cannot give them, Mr Almunia, please transmit this urgent message to your Commissioner colleagues, because it is about time we got some specific answers to these questions.
Viktória Mohácsi, a ALDE képviselőcsoport nevében. – Először is szeretném tisztázni a következőket: a felszólalásom hátterében nem az áll, hogy megkérdőjelezném az európai emberek, így a romák szabad mozgásához való jogát, vagy valamiféle extra jogokat kérnénk vagy kérnék ezeknek az embereknek, ennek a kisebbségi csoportnak. Az eredeti célom az volt, hogy az Európai Unió vizsgálja meg hogyan dokumentálhatná – amit Moraes kollégám is említett – a kényszerített elvándorlókat, azoknak az embereknek a számát, akik amiatt kényszerülnek elhagyni hazájukat, mert folyamatos diszkriminációnak vannak kitéve.
A biztos úr említette azt, hogy nem elég egy országban a diszkrimináció ellen fellépni, hanem integrációt is kell biztosítani az adott európai uniós tagállamnak. Azt hiszem idáig még nem jutottunk el, még odáig sem jutottunk el, hogy a diszkriminációt minden egyes tagállamban monitorozni tudnánk, vagy megfelelő lépéseket tudnánk ellene tenni.
2005. áprilisban elfogadott a Parlament egy olyan állásfoglalást, amely első mondataként mondja ki, hogy létezik diszkrimináció a romákkal szemben az Európai Unió tagállamain belül. Nem tudjuk, hogy hányan hagyják el hazájukat azért, mert folyamatos diszkriminációnak vannak kitéve, és abban reménykednek, hogy egy nyugat-európai országban talán kevésbé lesz zaklatott az életük.
A jövő héten lesz a második alkalom, amikor a magyar bíróság tárgyalja azoknak a gyermekeknek a perét, akik indokolatlanul kerültek speciális iskolákba. Annak ellenére, hogy épértelműek, fogyatékosok részére fenntartott intézményekben kénytelenek tanulni. 12 ilyen gyermek ügyét vállaltam fel személyesen azért, mert a magyar speciális iskolák tele vannak roma gyermekekkel általánosan, de legalábbis 70%-ot alkotnak Magyarországon, és sajnos nem túl sok tagállam van, ahol ezek a számok markáns különbségeket mutatnának.
Pár hónappal ezelőtt több száz magyarországi roma menekültkérelemmel fordult a svéd államhoz, melyet természetesen – tudomásom szerint – elutasítottak. Nem tudom, hogy a családok között hányan vannak olyanok, akiknek gyermekeik hasonló szituációban vannak diszkriminációnak kitéve. Egy biztos, ha az én gyermekeimmel történne hasonló eset, más országban keresnék menedéket.
A diszkrimináció elleni küzdelem, az emberi jogok biztosítása a tagállamaink területén közös felelősségünk. Lehetőségünk is van ez ellen fellépni, meg is kell, hogy tegyük. 750 millió eurót költöttünk az EU területén 2000 óta a romák integrációja érdekében, mégis nőtt a munkanélküliek aránya, a fogyatékossá nyilvánított gyermekek aránya. Itt az idő most már, hogy az Európai Bizottság az eddigi tevékenységét komolyan véve, egy olyan stratégiát dolgozzon ki, amellyel – mint ahogy Járóka kolléganőm is említette – a diszkriminációt háttérbe tudjuk szorítani, illetve a jogalkotás területén elmaradt országokat számon tudjuk kérni.
Elly de Groen-Kouwenhoven, on behalf of the Verts/ALE Group . – Madam President, I will start with a question. When will the EU finally take seriously the situation of its largest minority?
Fifteen million people in Europe remain excluded from basic human rights, such as the right to education, employment or physical integrity, merely because they are Roma, or gypsies as most people still call them. One month ago two more countries joined the EU. The treatment given to Roma in these countries is far from fulfilling EU norms. As we know from the latest report of the European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia, the situation is not better in many of the old Member States.
If we talk about the migration of Roma, most of us call to mind pictures of poor, hunger-ridden people who come to disturb us in our comfortable existence, rather than remembering that they have rights. In 1990, under the Finnish Presidency, the EU adopted a recommendation to the Member States that specific attention should be given to the situation of minorities, in particular those who have no home country, meaning the Roma. The Commission has spent tens of thousands of euros for the improvement of the situation of Roma without developing a clear strategy and targeted approach, following the model of other intergovernmental organisations. Under these circumstances migration often becomes the last resort for Roma.
Giusto Catania, a nome del gruppo GUE/NGL. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, recentemente l’Osservatorio europeo sul razzismo e la xenofobia ci ha fornito alcuni dati inquietanti, rilevando che in Europa avvengono, in misura sempre crescente, atti di razzismo e di xenofobia nei confronti delle minoranze. In particolare, questi atti vengono commessi contro i Rom, che sono la più grande minoranza etnica dell’Unione europea.
Tante discriminazioni vengono fatte rispetto al diritto al lavoro e al diritto all’istruzione e spesso i Rom vivono in condizioni di povertà e di marginalità. Alcune volte sono addirittura le stesse istituzioni, che dovrebbero salvaguardare i diritti delle persone, a compiere discriminazioni. È recente il caso avvenuto in Slovenia, dove un intero gruppo che viveva nel paese da tanti anni è stato portato fuori dalla zona dove aveva vissuto per tanto tempo. Io penso invece che occorra favorire la partecipazione alla vita sociale e politica dei Rom, ma a tal fine gli Stati membri debbono riconoscerli in qualità di minoranza etnica e linguistica. Bisognerebbe superare il sistema dei campi, per favorire forme di alloggio che agevolino l’integrazione, eliminando tutte le forme di segregazione.
I Rom sono portatori di una cultura millenaria e ritengo che dobbiamo avere molto rispetto per le culture nomadi. Ad essi dobbiamo la nascita della cosiddetta civiltà occidentale, quella nata in Mesopotamia, in quell’Iraq che è oggi sotto occupazione militare, agitando impropriamente la guerra di civiltà. Siamo in debito con i Rom anche se e credo che la civile Europa li abbia spesso maltrattati e discriminati.
Dobbiamo dunque favorirne l’inclusione sociale e la libera circolazione. Per questo motivo mi associo anche agli altri colleghi nel chiedere alla Commissione un impegno più attivo – pur sapendo che, non essendo competente in materia, il commissario Almunia probabilmente non ci potrà fornire delle risposte esaustive – ma riteniamo opportuno che la Commissione proceda con maggiore celerità su questi temi.
Sarah Ludford (ALDE). – Madam President, the EU Race Directive is insufficiently effective in combating the multiple discrimination faced by Roma people. Speaking personally – and not reflecting necessarily the view of my group, which I have not consulted – I have come round to the view, like the Network of Independent Experts in Fundamental Rights, that we need a legislative instrument specifically aimed at protecting and promoting the equality of the Roma community. I do not say that lightly, because normally I am not keen on specific measures, but my understanding is that the European Commission is not keen on this idea, and in the absence of such a focused and targeted instrument, I think all we will ever do is talk.
President. The Commissioner has indicated that he does not wish to reply, but I am sure that, in the light of the strong statements that have been made tonight, he will take a message back to his colleagues.
The debate is closed.
További információk:
Járóka Lívia:+32 228 45218