Eljött az európai szintű cselekvés ideje – A romák helyzetéről tartott rendkívüli ülést az Európai Parlament

Az európai romák helyzetéről tartott rendkívüli ülést az Európai Parlament Állampolgári, Bel- és Igazságügyi Bizottsága tegnap, Viviane Reding, Andor László és Cecilia Malmström európai biztosok jelenlétében. Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő üdvözölte a romák kiutasításával kapcsolatos ügy várható mihamarabbi lezárását és az Európai Bizottság tegnapi döntését, miszerint a Bizottság kötelezettségszegési eljárás megindítását helyezte kilátásba a szabad mozgásról szóló irányelv nem megfelelő átültetése miatt több tagállam ellen is. A néppárti politikus beszédében sürgette az érintetteket, hogy figyelmüket fordítsák egy olyan közösségi válasz kidolgozására, amely képes orvosolni azt a szörnyű nyomort, amelytől a romák a kivándorlás révén igyekeznek szabadulni.

Az Európai Parlament Állampolgári, Bel- és Igazságügyi Bizottsága Viviane Reding igazságügyért, alapvető jogokért és állampolgárságért felelős biztos, Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos, valamint Cecilia Malmström belügyi biztos részvételével tartott rendkívüli ülést az európai romák helyzetének megvitatására, a franciaországi kiutasítások okán.

Járóka Lívia a néppárti frakció vezérszónokaként üdvözölte az Európai Bizottság döntését és az ügy várható lezárását, mivel, ahogy fogalmazott: az eddigi bizonytalan időszak lehetővé tette, hogy a romák ügye önző intézményközi és politikai összecsapások áldozatává váljon. A képviselő szerint ezek elterelték a figyelmet a legfontosabb kérdésről, azaz, hogy miként lehet egy európai szintű stratégia révén enyhíteni azt a szörnyű nyomort, amelytől a romák a kivándorlás révén igyekeznek szabadulni. Járóka emlékeztetett, hogy politikai hovatartozástól függetlenül az Európai Parlament egységesen kiáll egy, a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégia mellett, amelynek létrehozását immár hat éve követeli. A képviselő szintén üdvözölte, hogy most már nem csak a jelentős roma népességgel bíró új tagállamok, hanem az EU nagy tagállamai is belátják, hogy közös európai problémáról van szó, amely közös európai megoldást igényel.

Járóka emlékeztetett, hogy a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégiáról szóló jelentésének előző napon benyújtott munkadokumentuma körvonalazza azokat az alapelveket, amelyeket a stratégiának figyelembe kell vennie. “Nem számít hogyan hívják, vagy milyen struktúrában jön létre ez a dokumentum. Ami megfelel a legfontosabb követelményeknek – azaz meghaladja a “soft law” szabályozást, az etnikai hovatartozás helyett a társadalmi-gazdasági tényezőkre koncentrál, kiegészíti az anti-diszkriminációs szabályozást és tekintetbe veszi a nyomor területi jellegét – teljes joggal tekinthető Európai Roma Stratégiának” – mondta Járóka Lívia.