Az európai roma stratégia jövőjéről és a hamarosan megrendezésre kerülő második Európai Roma Csúcstalálkozó napirendjéről rendezett vitát az Európai Parlament. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő, az Európai Roma Stratégia parlamenti jelentéstevője, beszédében sürgette, hogy az Európai Unió a nem kötelező erejű jogi eszközökön túllépve, egy szilárd normatív alapon álló közösségi stratégiát alakítson ki a romák társadalmi befogadása érdekében.
Az Európai Parlament összes frakciójának részvételével lezajlott vitában Járóka Lívia, az Európai Néppárt vezérszónoka és az Európai Roma Stratégia jelentéstevője hangsúlyozta, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni nemzetközi és nemzeti jogszabályok hatékonyabb alkalmazása mellett, a romák társadalmi befogadásának gazdasági szempontjaira is megfelelő hangsúlyt kell helyezni, hiszen a romák munkaerőpiaci és oktatási integrációja a tagállamok egyik elsődleges gazdasági érdeke is. A képviselőnő emlékeztetett, hogy az elmúlt években több nemzetközi szervezet is előremutató tervezeteket dolgozott ki, de ezek a megfelelő kötelezőerő és az esetleges szankciók hiánya miatt nem váltak valóra. Járóka hangsúlyozta, hogy az Európai Unió képes lehet biztosítani egy, a nem kötelező erejű, úgynevezett „soft law” eszközökön túlmutató közösségi stratégia kialakítását, illetve annak megfelelő végrehajtását és egyértelmű indikátorok alapján történő értékelését.
A képviselőnő elmondta, hogy mint az Európai Parlament roma stratégiáért felelős jelentéstevője rendkívül fontosnak tartja azon válságterületek behatárolását a tagállamokban, ahol azonnali beavatkozásra van szükség. Mint mondta, a társadalmi hátrányok egyenetlenül oszlanak meg a különböző földrajzi területeken és olyan mikrorégiókban koncentrálódik a nyomor és társadalmi kirekesztés, amelyek súlyos akadályát jelentik a társadalmi fejlődésnek. Járóka szerint az ilyen térségeket ki kell emelni a számukra esélytelen versenyből és a sajátos igényeikhez igazított intenzív program révén megkezdeni fejlesztésüket. A képviselőnő hangsúlyozta, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően a stratégia felügyeletét és ellenőrzését a helyi szervezeteknek kell végrehajtaniuk, valamint az ír agrártenderekhez hasonlóan kiterjedt felméréseket kell végezni a helyi célcsoportok igényeivel kapcsolatban. Járóka szerint a program eredményeinek értékeléséhez elengedhetetlen az etnikai bontásban feldolgozott és függetlenül kiértékelt statisztikai adatok gyűjtése.
Diego López Garrido államtitkár a spanyol soros elnökség képviseletében elmondta, hogy a megfelelő integrált megközelítés révén a Strukturális Alapok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a romák társadalmi befogadásához, a jelenlegi operatív programokat azonban mindenképpen módosítani kell a 2014-től kezdődő tervezési időszakban. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az európai és regionális szintű roma érdekképviseleti szerveket egyaránt be kell vonni a folyamatba. Viviane Reding emberi jogi biztos, az Európai Bizottság képviseletében arról beszélt, hogy bár az európai közösség számos eredményt – így a romák társadalmi befogadásának közös alapelveiről szóló nyilatkozat elfogadását, vagy az Európai Roma Platform útnak indítását – képes felmutatni, rengeteg még a tennivaló. A biztos emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az elkövetkező hetekben közleményt bocsát ki a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos eddig politikák tanulságairól, amely várhatóan arról is képet ad majd, hogy miként járulhatnak hozzá az uniós intézmények a leghatékonyabban a tagállami kezdeményezések koordinálásához.