Az ORIGO interjúja Járóka Líviával Maros Sefcovic biztosjelölti meghallgatásával kapcsolatban

1.      Mi a Fidesz véleménye, Sefcovic miért nem ismeri be, amit mondott a szlovákiai cigányságról 2005-ben, holott az dokumentálva van?
 
Sefcovic az Alkotmányügyi Bizottság hétfői meghallgatásán azt mondta, hogy az idézett mondatot kiragadták a szövegösszefüggésből, amelyre azonban már nem emlékszik. Meglehetősen visszás ugyanakkor az a magyarázat, hogy az idézett kijelentést "csupán" gyakornokok előtt tette és az utolsó pillanatban ugrott be helyettesként. Egy ország nagykövetének minden körülmények között tisztában kell lennie kijelentéseinek súlyával, azt az állítást pedig, hogy "a szlovákiai romák a jóléti rendszer kizsákmányolói", semmilyen kontextusban nem lehet másként értékelni.
 
2.      Honnan jutott az Önök tudomására az akkor és ott elhangzott mondat?
 
Az Európai Roma Informácios Iroda (ERIO) két nappal a konferencia után kiadott sajtónyilatkozatából. Ez a közlemény később rendszeresen ismét megjelent a sajtóban: publikálta többek között az Európai Roma Grassroots Szervezet (ERGO) 2006-ban, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is egy hivatalos beszámolójában. Ezen felül a szlovák elektronikus és nyomtatott sajtó is idézte a kijelentést.
 
3.      Ellenzi a Fidesz Sefcovic EU-biztosi kinevezését? És az Európai Néppárt?
 
Ebben a kérdésben nem Maros Sefcovic személyéről van szó, hanem arról, hogy egy ilyen kijelentés elfogadhatatlan egy olyan jelölttől, aki az Európai Bizottság alelnöki tisztségére pályázik. Szakmai szempontból az Alkotmányügyi Bizottság feladata volt megítélni a jelölt alkalmasságát, de Joseph Daul frakcióvezető úr határozott kérése volt, hogy a néppárti képviselők mindenképpen vessék fel a romaellenes kijelentés ügyét a meghallgatáson. Az általam képviselt európai romáknak mindenképpen tisztán kell látniuk, hogy az elkövetkező öt évre mit tervez az Európai Bizottság a romák társadalmi befogadása ügyében.
 
4.      Lehet-e szó arról (mint azt egyes hazai napilapokban is olvasni lehetett), hogy a Néppárt elbukott jelöltje (a bolgár Zseleva) miatt indított támadást, azaz hogy a szocialista oldalról is kiessen egy jelölt?
 
Az EP jogi szolgálata tisztázta Zselevát, ő  az ismétlődő támadások hatására mégis úgy döntött, hogy visszalép, és ezt tiszteletben tartjuk. De Sefcovic kijelentése teljesen független ettől, amint az Algirdas Semeta, Olli Rehn, vagy Neelie Kroes alkalmasságát illető kifogások is nyilván külön-külön ügyek.
 
5.      Néppárti vagy fideszes kezdeményezés volt, hogy felhozzák Sefcovic e kényes kijelentését?
 
A Fidesz, amelyik az Európai Parlamentben képviselt több mint száz tagállami párt közül egyedüliként delegált a személyemben roma képviselőt Brüsszelbe, a néppárt vezetésével és többségével egyetértésben gondolta úgy, hogy mindenképpen tisztázni kell Sefcovic nézeteit. Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke közleményében elfogadhatatlannak nevezte a kijelentést és még az általában ellentétes előjellel idézett Othmar Karas alelnök is azt nyilatkozta, hogy a kijelentés ellentétben áll az Alapvető Jogok Chartájával. A szlovák képviselők valóban ellenezték az ügy felvetését, de a néppárt többsége támogatja a kérdés tisztázását.
 
6.      Hogyhogy csak most került ez elő, amikor Sefcovic még 2005-ben megtette ezt a botrányos kijelentését? Tudtommal már október óta EU-biztos, és mégis mostanáig vártak vele, hogy ezt előhozzák?
 
Elődjével Jan Figellel rendszeres és folyamatos kapcsolatban álltunk oktatási kérdésekben. Sefcovic ügyvezető biztosként két hónapra vette át a tárcát és egészen januárig nem volt világos, hogy a szlovák kormány őt jelöli-e biztosnak, illetve milyen portfólióért lesz felelős. Az ügyvezető biztost ráadásul a mindenkori kormány jelöli meghallgatás nélkül, az intézményi partnereknek nincs lehetősége véleményezni a kinevezést. Egészen más helyzet, amikor valaki a távozó hivatali szervezet hátramaradó ügyeit menedzseli, vagy saját, alelnöki terveiről ad számot az elkövetkező fél évtizedre vonatkozóan. A szakmai és erkölcsi alkalmasságot firtató kérdéseket itt és ekkor kell feltenni.
 
7.      Rasszistának tartják Sefcovicot? Ezt azért kérdezem leginkább, mert számos politikus és szervezet is megvédte most őt
 
Ha nem is tartjuk közvetlenül rasszistának Sefcovicot, egy ilyen kijelentés az ő pozíciójában lévő embertől alkalmas arra, hogy erősítse az előítéleteket és így hozzájárulhat a kirekesztő nézetek terjedéséhez. Az őt védelmükbe vevő szlovák, egyébként legkevésbé sem elfogulatlan roma szervezetek esete pedig rávilágít arra, hogy mennyire fontos a civilszervezeteket függetleníteni a politikától és megteremteni egy valós, objektív roma önszerveződést a pártoktól távol. Nagyon furcsálltam azt a kettős mércét, amelyet ennek az ügynek a kapcsán is volt alkalmam megtapasztalni: ha egy néppárti jelölt tett volna hasonló kijelentést, ezen szervezetek, sőt az európai parlamenti pártok többsége is azonnal komoly nyomást kezdett volna gyakorolni az elmozdítása érdekében.
 
 
8.      Kívülről erősen úgy tűnik, hogy nemcsak Sefcovicot magát, hanem Szlovákiát is támadják ennek az ügynek az előhozásával (főképp, hogy a szlovák jelölt elnézést kért már, és megbánást tanúsított). Van ennek valóságalapja? (esetleg visszavágás a nyelvtörvény miatt?)
 

Szó sincs róla. Mint az Európai Parlament egyetlen roma képviselője magától értetődően fontosnak tartom ennek a kérdésnek a tisztázását. Az, hogy az említett kijelentés éppen Szlovákia jelöltjétől hangzott el, teljesen véletlen, bármely más ország biztosjelöltjét is fontosnak tartottuk volna megkérdezni egy ilyen kijelentésről. A szlovák néppárti képviselők kiálltak Sefcovic mellett és sajnálatos módon a szlovák-magyar viszony mentén értékelték az ügyet. A szlovák szocialisták egyenesen szlovákgyűlöletről beszéltek, és ezt határozottan visszautasítjuk.

 

Készítette: Molnár Zoltán (Origo)