Brüsszel, 2008. 06. 25. - Járóka Lívia néppárti képviselőnő a romák evangelizációjáról és a cigánypasztoráció jelentőségéről beszélt a Tőkés László meghívására az Európai Unió intézményeiben tárgyaló egyházi delegációval.
Tőkés László református püspök meghívására az erdélyi történelmi egyházak képviselői érkeztek Brüsszelbe. A kétnapos látogatáson Csűry István a református, Nicolae Anusca a görög katolikus, Máthé Dénes az unitárius, Kovács Gyula pedig a baptista egyházat képviselte. Járóka Lívia, a Fidesz-MPSZ képviselőnője a delegációval való megbeszélése során méltatta az egyházaknak a cigányság társadalmi integrációjában és a befogadó közösségek építésében játszott szerepét, valamint az általuk nyújtott szociális segítséget az oktatás, étkeztetés és lakhatás terén. A képviselőnő szerint az egyházak egyidejűleg képesek kapcsolatot teremteni a nehéz szociális helyzetben lévő cigánysággal, valamint erkölcsi elhivatottságuk révén hatékonyan kezelni a többségi társadalom előítéleteit. „A megélhetési gondokkal és társadalmi kirekesztéssel küszködő, legszegényebb embereknek van elsősorban szükségük a szeretet üzenetére, az emberi méltóságra építő lelki iránymutatásra” – fogalmazott Járóka a megbeszélésen, amelyen részt vett még Szent-Iványi István liberális és Becsey Zsolt néppárti EP-képviselő is. A képviselőnő hangsúlyozta továbbá a történelmi és kis egyházakkal való legszélesebb párbeszéd fontosságát is a formálódó Európai Roma Stratégia során.
Az egyházi képviselők beszámoltak cigánypasztorációs munkájuk során nyert tapasztalataikról és eredményeikről. Nagyváradon nemrégiben épült fel egy baptista cigány közösségi imaház, illetve egy református missziós ház, amely harmincöt fiatal hosszútávú tehetséggondozását biztosítja. A delegáció elmondása szerint munkájuk nem korlátozódik a szűk értelemben vett lelkipásztori szolgálatra, hanem számos, a szociális helyzettel összefüggő egyéb feladatot is ellátnak.
A magyarországi cigányság túlnyomó többsége (kb. kétharmada) a római katolikus, míg 20%-uk a református egyházban részesült keresztségben. A történelmi felekezetek mellett számos karizmatikus és pünkösdista kisegyház, – mint a Hit Gyülekezete, vagy a Pünkösdi Közösség – szerez egyre több hívet a romák körében. A Balkánon, főként Macedónia, Bosznia-Hercegovina, és Bulgária területén, nagy számban élnek muszlim cigányok is. A katolikus egyház cigánypasztorációs törekvései a II. vatikáni zsinat nyomán nyertek új lendületet: VI. Pál pápa 1965-ben nagyszabású cigány zarándoklaton vett részt Poméziában, II. János Pál pápa pedig 1988-ben megalakította a Vándorlók és Utazók Lelkigondozásának Pápai Tanácsát és a szervezetre bízta a cigányság evangelizációját is. A testület nyár végén tartja nagyszabású cigánypasztorációs konferenciáját a németországi Freisingben.
A képviselőnő korábban walesi „traveller” (utazó) fiatalokkal találkozott az Európai Parlamentben. Járóka Lívia az oktatásban elszenvedett diszkriminációról és a roma vezetők utánképzéséről beszélgetett a „Save the children” alapítvány programjának zárásaként Brüsszelbe látogató gyerekekkel, valamint ismertette az Európai Néppárt roma fiataloknak szóló gyakornoki programját.