Hatpárti európai fellépés a szélsőgéses csoportok ellen

A határozat, amelyenek magyar részről még Mohácsi Viktória (ALDE-SZDSZ) és Tabajdi Csaba (PSE-MSZP) az előterjesztői, felhívja az Európai Unió tagállamainak figyelmét arra a fenyegetésre, amelyet a szélsőségesség jelent a demokráciára nézve, és közös fellépést igénylő európai kihívásként értékeli a radikális eszmék terjedését. Járóka Lívia néppárti képviselőnő a határozat vitájához benyújtott írásos hozzászólásában aggodalmát fejezte ki az Európa-szerte megerősödő olyan szélsőséges mozgalmak miatt, amelyek politikai tevékenységüket a társadalom legsebezhetőbb csoportjai elleni gyűlöletkeltésre építik és amelyek nyíltan hirdetik az intoleranciát, a társadalmi kirekesztést. "Ezek az eszmék összeegyeztethetetlenek az európai értékekkel, az emberi méltóság, a jogegyenlőség és az alapvető szabadságjogok alapelveivel" – fogalmazott a képviselőnő.

 

Járóka hangsúlyozta továbbá, hogy az eddiginél szélesebb körben hangoztatott hamis általánosítások és elferdített részigazságok elfogadhatatlanok, mert rendkívül veszélyesek; az előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés tovább nehezíti a szociális problémák megoldását. A képviselőnő szerint egyre szélesebb körben terjed a cigány-ellenesség. Mint fogalmazott, a több mint tízmillió fős cigányság Európa legnagyobb lélekszámú és egyben legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottabb etnikai kisebbsége, amelynek helyzete az elmúlt években nemhogy nem javult, de sok területen kifejezetten romlott. "Együttes felelősségünk, hogy megoldást találjunk a munkanélküliség és a mélyszegénység problémáira, valamint felszámolhassuk a cigányságot sújtó lakóhelyi és oktatási szegregációt. Ezen problémák megoldása jelenti most az Európai Unió legégetőbb kisebbségi kérdését" – fogalmazott Járóka Lívia.

 

A képviselők elsöprő többsége által megszavazott dokumentum határozottan elítél minden rasszista, gyűlölettől vezérelt támadást, és felhívja a tagállami hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a felelősök megbüntetése érdekében; ugyanakkor rámutat arra, hogy a szélsőségek elleni harc nem járhat negatív hatással az alapvető jogelvek tiszteletben tartásának hosszú távú kötelezettségére. Az állásfoglalás a továbbiakban sürgeti a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a politikai és vallási erőszakra való uszítás tiltását célzó jogszabályok teljes körű alkalmazását, illetve arra kéri a tagállamokat, hogy vonják meg az állami kereteket azon pártoktól, amelyek nem fogadják el az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot.