CARITAS konferencia a romák iskolázottságáról az Európai Parlamentben

A két napos tanácskozás a nyílt koordinációs módszer segítségével, a Caritas tagszervezete által hat országban lebonyolított STEP-IN programot,- mely többek között délutáni iskolát mûködtet és a helyi szervezetek, hivatalos és nem hivatalos támogatók és a szülõk összefogását kívánja erõsíteni- értékelte, majd pedig Walter Wolf, az Európai Bizottság, Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlõségi Fõigazgatóság képviselõje által ismertetett a Bizottság által eddig finanszírozott romákat célzó oktatási programokat és az elkövetkezõ idõszak terveiket vitatta meg.

Járóka Lívia néppárti képviselõnõ nyitóbeszédében úgy fogalmazott: Miközben a többségi populáció átlagéletkora Európában rohamosan növekszik, a romák aránya  nõ. Amikor a legtöbb országban sok területen munkaerõhiány van, a romák jóval több mint fele, egyes területeken  90-100%-uk munkanélküli. Kelet és Közép Európában a rendszerváltás óta eltelt idõszakban a gazdasági és szellemi tõke tekintetében óriási pazarlás és politikai felelõtlenség a romák kirekesztésének konzerválása.    Várhatóan  évtizedeken belül az aktív korú roma népesség alapvetõen, az eddigieknél is drasztikusabban fogja befolyásolni egy-egy ország gazdasági sikerességét és versenyképességét. Ezt összevetve azzal a képpel, hogy a roma felnövekvõ generációk nagy többsége szegregált, ha nem fogyatékosnak minõsített gyermekek számára fenntartott intézményekben tanul; gyenge minõségû oktatásban részesül, hogy a korai lemorzsolódás megakadályozására alig van kormányzati intézkedés, hogy a középiskolai képzésben 50-szer nehezebb egy roma gyereknek mint nem roma társának értékes, piacképes szakmát szerezni, hogy az egyetemeken a roma diákok 1-2% lehet jelen, hogy a nemzeti oktatási koncepciók részeként nem folyik egy tudatos középosztály kialakítása, a helyzet tarthatatlan.  Már jelenleg is mûködnie kellene egy politikai döntéshozói pozíciókba képzett csapatnak, akik a romák valós integrációjában tervezõként, kivitelezõként venne részt. Az európai kormányok egyik legégetõbb feladata a hátrányos helyzetû csoportok – ezen belül is a romákat kirekesztõ oktatás – megreformálása. A direkt diszkrimináció csak egy részben felelõs az elkeserítõ foglalkoztatottsági mutatókért, a megfelelõ iskolai végzettség hiánya is konzerválja a jelenlegi helyzetet.”

 

További információk:

Járóka Lívia:+32 228 45218