Az Európai Parlament (EP) június elsején nagy többséggel elfogadta Járóka Lívia saját kezdeményezésű jelentését, amely - a parlament történetében először - az Európai Unióban élő roma nők helyzetét mutatja be.
A jelentés a roma nőket sújtó többszörös megkülönböztetésre hívja fel a figyelmet, emellett konkrét javaslatokat tesz a problémák megoldására. Járóka Lívia EP-képviselő a szavazást megelőző beszédében megemlítette, hogy az EU romákkal kapcsolatos számos korábbi jelentése nem eredményezett valódi változásokat a tagországokban, a nemzeti kormányok megelégedtek, megelégednek jól hangzó akciótervek kidolgozásával, anyagi forrásokat azonban már nem biztosítanak azokhoz. Hangsúlyozta: a civil szervezetek több évtizedes munkájának köszönhető, hogy ma már az Európai Parlament is egyre több, a romákat közvetlenül érintő ügyet tárgyal.
„A mai vitában tárgyalt, általam szövegezett jelentés sem válhatott volna erős szakmai anyaggá a különböző civil szervezetek és szakértők közreműködése nélkül. Fontos fejlemény a roma civil társadalom megerősödése, és örömmel tölt el, hogy ennek támogatását az Európai Bizottság is fontosnak tartja” – emelte ki a képvsielőnő.
A jelentés tárgyalja az iskolai szegregáció azonnali felszámolásának szükségességét, sürgeti a tagállamokat, hogy átképzések és felnőttképzés szervezésével növeljék a a roma nők esélyét a munkaerőpiacon, valamint hatékonyan támogassák a roma nők önálló vállalkozói tevékenységét. Úgy mint: az őket célzó vállalkozás-modellek kialakításával; a roma nők alapvető sürgősségi és megelőző egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének biztosításával; a kényszersterilizáció áldozatainak történő kártérítések fizetésével; a kórházi elkülönítés megszüntetésével.
A jelentés az Európai Bizottság részére is ajánlást fogalmaz meg: felszólítja az intézményt arra, hogy indítson eljárást minden olyan tagállammal szemben, amely a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos irányelvet nem alkalmazza a roma nők tekintetében.
Járóka Lívia beszéde végén elmondta: „Ésszerűnek tűnik, hogy számoljunk Európa legfiatalabb és legnagyobb etnikai kisebbségével, főként olyan adatok ismeretében, melyek azt tükrözik, hogy egyes tagállamokban az aktív roma népesség aránya 2050-re magasabb lesz, mint a nem romáké”.
„A mai vitában tárgyalt, általam szövegezett jelentés sem válhatott volna erős szakmai anyaggá a különböző civil szervezetek és szakértők közreműködése nélkül. Fontos fejlemény a roma civil társadalom megerősödése, és örömmel tölt el, hogy ennek támogatását az Európai Bizottság is fontosnak tartja” – emelte ki a képvsielőnő.
A jelentés tárgyalja az iskolai szegregáció azonnali felszámolásának szükségességét, sürgeti a tagállamokat, hogy átképzések és felnőttképzés szervezésével növeljék a a roma nők esélyét a munkaerőpiacon, valamint hatékonyan támogassák a roma nők önálló vállalkozói tevékenységét. Úgy mint: az őket célzó vállalkozás-modellek kialakításával; a roma nők alapvető sürgősségi és megelőző egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének biztosításával; a kényszersterilizáció áldozatainak történő kártérítések fizetésével; a kórházi elkülönítés megszüntetésével.
A jelentés az Európai Bizottság részére is ajánlást fogalmaz meg: felszólítja az intézményt arra, hogy indítson eljárást minden olyan tagállammal szemben, amely a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos irányelvet nem alkalmazza a roma nők tekintetében.
Járóka Lívia beszéde végén elmondta: „Ésszerűnek tűnik, hogy számoljunk Európa legfiatalabb és legnagyobb etnikai kisebbségével, főként olyan adatok ismeretében, melyek azt tükrözik, hogy egyes tagállamokban az aktív roma népesség aránya 2050-re magasabb lesz, mint a nem romáké”.
Mohácsi Viktória, az Európai Parlament szabaddemokrata képviselője nemmel szavazott a dokumentum elfogadásakor. Két EP-képviselői asszisztenssel és egy, az EP-nél dolgozó ösztöndíjassal – valamennyien romák – együtt az EP elnökéhez, Josep Borrellhez írt levélben tiltakozott egyes, a testület vitájában elhangzott, szerinte bántó, diszkriminatív és tiszteletlen kijelentések miatt. Felajánlotta, hogy mivel az ilyen témák megvitatásánál alapfeltétel lenne a roma történelem és hagyományok ismerete, levelet aláíró társaival ezért készek ilyen tájékoztató megtartására. Maga a jelentés tartalmaz egy paragrafust – melyet Mohácsi még az utolsó pillanatban is szeretett volna kivetetni -, amely arról szól, hogy az a patriarchális társadalom, amelyben a roma közösségek élnek, nem engedi meg, hogy a roma nők szabadon választhassanak és szabadon élhessenek alapvető jogaikkal (például a gyermekvállalás, a munkához jutás tekintetében). Az képviselőnő nézete szerint ez egyáltalán nem bizonyított, de akár igaz az állítás, akár nem, a liberális eszméknek megfelelően a privát szférába, a családok, illetve az egyének magánéletébe nem szólhat bele a kormányzati politika, így az Európai Parlament sem hozhat ilyen irányú döntéseket.