Megszületett az Európai Parlament első Roma Határozata

Az Európai Parlament ma délutáni ülésén Járóka Lívia néppárti képviselőasszony vezetésével készült határozat tervezet vitája szerepel a napirenden. A dokumentum a parlament történetének első közös Roma Határozata.

A közös határozat egy átfogó jelentés az Európában élő 12-25 millió (ebből 7-9 millió az Európai Unión belül) élő roma helyzetéről, problémáiról, és a problémák lehetséges – mind európai, mind tagállami szintű – megoldásáról. A határozat – mondta el Járóka Lívia – felhívja a figyelmet a cigányság olyan súlyos problémáira mint például a társadalomból való kirekesztettség, a szegénység és a rendkívül magas munkanélküliség,  melynek csökkentésére a képviselőasszony speciális intézkedések meghozatalát javasolja. Járóka Lívia javaslatára a határozat külön foglalkozik a romák jogi helyzetével, lévén, hogy a roma kisebbséget nem minden tagállamban és tagjelölt országban tekintik nemzeti, etnikai kisebbségnek. A határozat felszólítja a Bizottságot, hogy a tagjelölt országokat ösztönözze az emberi és kisebbségi jogok fokozottabb védelmére. A képviselőasszony kiemelten fontos problémaként jelölte meg a romák oktatáshoz illetve egészségügyhöz való egyenlő hozzáférését is, és hosszútávú programok kidolgozását javasolta az ezen a téren jelentkező szegregáció megszűntetésére.

A közös határozat kitér a roma holokausztról való megemlékezésnek a fontosságára is, javasolva azt, hogy a Lety u Pisku-i egykori roma koncentrációs tábor helyén emlékhely épüljön fel.

Forrás: EPP-ED Sajtóosztály

A határozat szövege:

Az Európai Parlament ,

–   tekintettel a nemzetközi roma nap 2005. április 8-i megünneplésére(1) ,

–   tekintettel a 2004. október 29-én az állam- és kormányfők által aláírt alkotmányos szerződésre, amelynek második része tartalmazza az Európai Unió alapjogi chartáját,

–   tekintettek az EK-Szerződés 3., 6., 7., 29. és 149. cikkére, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő esélyek biztosítására kötelezi a tagállamokat,

–   tekintettel az EK-Szerződés 13. cikkére, amely lehetővé teszi az Európai Közösség számára, hogy megfelelő lépéseket tegyen a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen,

–   tekintettel a személyek faji vagy etnikai származására tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre(2) , amely megtiltja az etnikai alapú megkülönböztetést,

–   tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének 4. cikkére és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre,

–   tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1557/2002 ajánlására, különösen annak 3. és 15. cikkére, amely kiemeli a romák elleni széleskörű diszkriminációt és az őket sújtó hátrányos megkülönböztetést ellenőrző rendszer megerősítésének szükségességét,

–   tekintettel az 1999-es helsinki Európai Tanácsot megelőzően a COCEN-Csoport által elfogadott, “A roma lakosság helyzete a tagjelölt országokban” című dokumentumra, amely kiemeli, hogy fel kell hívni a figyelmet a romákkal szemben megnyilvánuló rasszizmusra és diszkriminációra,

–   tekintettel a kínzás és a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód és büntetések elleni 1984. december 10-i ENSZ egyezményre,

–   tekintettel az alkalmazás és foglalkoztatás terén az egyenlő elbíráláshoz általános keretet létrehozó 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(3) ,

–   tekintettel az európai politikai pártok chartájára “a rasszizmusellenes társadalomért”(4) ,

–   tekintettel az alapvető jogokért, a diszkriminációmentességért és az egyenlő bánásmódért felelős biztosok csoportjának létrehozására(5) és várva a csoport programját,

–   tekintettel a Rasszizmus és az Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontját létrehozó 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendeletre(6) , a Megfigyelőközpont (EUMC) éves és tematikus jelentéseire az EU-ban tapasztalható rasszizmusról, valamint a kibővült Európai Unióban a kisebbségekről és diszkriminációmentességről szóló bizottsági Zöld Könyvre (COM (2004)0379),

–   tekintettel az Európai Bizottság közelmúltban kiadott jelentésére, amely felhívja a figyelmet az Európában élő romák, cigányok és vándorló népcsoportok elleni ellenséges magatartások és emberi jogi visszaélések nyugtalanítóan magas szintjére(7) ,

–   tekintettel a Holocaustról való megemlékezésről, az antiszemitizmusról és a rasszizmusról szóló 2005. január 27-i állásfoglalására(8) ,

–   tekintettel olyan nemzetközi jogi eszközökre, mint az ENSZ Bizottsága a Faji Megkülönböztetés Megszüntetéséért által hozott XXVII. általános ajánlására (“a romák faji megkülönböztetése”), és az Európai Bizottság Fajgyűlölet és Intolerancia elleni (ECRI) 3. általános politikai ajánlására (a romák/cigányok elleni fajgyűlölet és intolerancia elleni küzdelem),

-   tekintettel az EBESZ-ben részes államok, köztük a tagállamok és a tagjelölt országok által elfogadott, a romák és szintik helyzetének az EBESZ területén belüli javítására összpontosító átfogó cselekvési tervre, amelyben az államok többek között vállalják, hogy megerősítik az iránti erőfeszítéseiket, hogy társadalmainkban a roma és szinti népesség képes legyen teljes és egyenlő mértékű szerepvállalásra, valamint hogy megszüntetik az ellenük irányuló diszkriminációt;

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel április 8-át jelölték ki a nemzetközi roma nap ünnepének, így az a romák éves napjának tekinthető, másrészt lehetőséget teremt a figyelemfelkeltésre Európa legnagyobb etnikai kisebbsége és annak társadalmi kirekesztettsége vonatkozásában;

B.   mivel 12-25 millió roma él Európában, ebből 7-9 millió az Európai Unióban, faji megkülönböztetéstől szenvedve, és gyakran súlyos strukturális hátrányoktól, szegénységtől és társadalmi kirekesztéstől, valamint többszörös hátrányos megkülönböztetéstől szenvedve a nemi hovatartozás, életkor, fogyatékosság vagy szexuális irányultság alapján;

C.   hangsúlyozza a romákkal szembeni fajgyűlölet és faji megkülönböztetés terén észlelhető folyamatos és erőszakos tendenciák sürgős felszámolásának szükségességét, és tudatában van annak, hogy cigányellenes és romagyűlölő érzelmektől vezérelve a szélsőséges csoportok által elkövetett rasszista támadások, a gyűlöletbeszéd, a fizikai támadások, a jogellenes kilakoltatások, a rendőrségi zaklatások bárminemű büntetlensége hozzájárul a jogállamiság és a demokrácia gyengüléséhez, fokozza az ilyen típusú bűncselekmények előfordulási gyakoriságát és felszámolásához elszánt cselekvésre van szükség;

D.   elismeri, hogy a romákkal szembeni faji megkülönböztetés és idegengyűlölet elleni küzdelem kudarca, különösen az állami szervek részéről, a társadalmi problémák tartós fennállását erősítő tényező;

E.   mivel a roma közösséget még mindig nem tekintik etnikai vagy nemzeti kisebbségi csoportnak valamennyi tagállamban és tagjelölt országban, és így nem élvezhetik valamennyi érintett államban az ezen státuszhoz tartozó jogokat;

F.   mivel noha számos tagállam gyorsan átültette nemzeti jogába a 2000/43/EK irányelvet, számos tagállam ezt vagy nem tette meg, vagy nem teljesen, illetve nem helyesen tette azt;

G.   emlékeztet arra, hogy a roma holocaust teljes mértékű elismerést érdemel, amely arányban áll az európai romák fizikai kiirtását célzó náci bűntettekkel, és e tekintetben felhívja a Bizottságot és a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy áthelyezzék a sertésfarmot a Lety u Pisku-i egykori koncentrációs tábor területéről, és ott megfelelő emlékművet hozzanak létre;

H.   emlékeztet arra, hogy számos roma vált és válik háborúk áldozatává, valamint etnikai tisztogatások célpontjává, és továbbra is zaklatás áldozata a korábbi Jugoszlávia régióinak egyes részein;

I.   nehezményezi, hogy nagyszámú roma származású menedékért folyamodót utasítottak ki vagy fenyegettek meg a fogadó tagállamokból való kitoloncolással, megsértve ezzel az 1951-es genfi egyezményben és a kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott visszaküldés tilalmát;

J.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a romák továbbra is alulreprezentáltak a kormányzati rendszerben és a közigazgatásban azon tagállamokban és tagjelölt országokban, ahol a népesség jelentős százalékát teszik ki; emlékeztetve arra, hogy e kormányok vállalták a döntéshozatali rendszerben dolgozó romák számának növelését, azonban még nem értek el jelentős előrelépést;

K.   elismeri, hogy szükség van a romák hatékony részvételére a politikai életben, különösen a roma közösségek életét és jólétét érintő döntések tekintetében;

L.   hangsúlyozza, hogy semmilyen esetben nem szabad új állampolgársági törvényeket úgy megszövegezni és alkalmazni, hogy azok diszkrimináljanak egyes állampolgárságért törvényesen folyamodó személyeket, vagy megtagadják az állampolgárságot a tagállamban vagy tagjelölt országban hosszú ideje tartózkodó roma lakosoktól;

M.   mivel számos országban világos jelei vannak a rendőri erőkre és más bűnügyi igazságszolgáltatási szervekre ható roma-ellenes előítéletnek, amely módszeres faji megkülönböztetéshez vezet a büntető bíráskodási gyakorlat során;

N.   mivel a romákat rendszeresen negatív diszkrimináció éri az egészségügyi és társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtásakor, aggodalmát fejezi ki a szülészeti osztályokon előforduló szegregációk és a roma nők – megfelelő tájékoztatás alapján adott – beleegyezése nélkül történő sterilizálása miatt;

O.   mivel széles körben tapasztalhatók a színvonalon aluli, egészségtelen körülmények és a gettósodás jelei annak megakadályozásával együtt, hogy a romák az ilyen környékekről kiköltözhessenek;

P.   felhívja a figyelmet a számos tagországban faji elkülönítést alkalmazó iskolarendszerekre, amelyekben a roma gyermekek oktatása vagy alacsonyabb színvonalú elkülönített osztályokban, vagy szellemi fogyatékos osztályokban folyik; elismerve, hogy a romák oktatáshoz és tudományos tevékenységhez való hozzáférésének javítása a roma közösségek általános kilátásainak javulásához elengedhetetlen;

Q.   mivel az átlagot tekintve a roma közösségeknek elfogadhatatlanul nagymértékű munkanélküliséggel kell szembenézniük, amely speciális intézkedéseket tesz szükségessé a munkához jutás megkönnyítése érdekében;

R.   tekintve a romák kultúrájuk elismertetésével kapcsolatos nehézségeit, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legtöbb tagállamban és tagjelölt államban az általános médiák műsoraiban továbbra is alulreprezentált a romaság, miközben a roma polgárokkal kapcsolatos negatív sztereotípiák terjednek az újságcikkekben, televíziós és rádiós műsorokban; megjegyzi, hogy az új kommunikációs technológiák, beleértve az internetet is, szintén hozzá tudnak járulni a romafóbia elleni küzdelemhez;

1.   teljes mértékben elítél mindenfajta diszkriminációt, amellyel a roma nép szembesül;

2.   felhívja a Tanácsot, a Bizottságot, a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy fontolják meg a romák európai kisebbségként való elismerését;

3.   üdvözli Barroso úrnak, a Bizottság elnökének nemrégiben tett nyilatkozatát a roma nép elleni diszkrimináció felszámolásának fontosságáról, valamint a lisszaboni stratégia lehetséges szerepéről a romák lehetőségeinek javításában(9) , és sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot, a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy tegyenek lépéseket a cigányellenesség/romafóbia minden formájának leküzdésére helyi, nemzeti, regionális, vagy uniós szinten;

4.   sürgeti a Bizottságot, hogy vegye bele a 2007 “egyenlő esélyek mindenkinek” európai éve prioritásai közé a cigányellenesség/romafóbia elleni európai szintű küzdelem ügyét, és felhívja a politikai pártokat és a civil közösségeket minden szinten, hogy tegyék világossá, az európai társadalomban soha nem lesz elfogadható a romagyűlölet;

5.   sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy a koppenhágai kritériumok politikai előírásainak keretén belül fokozottan biztosítsa, hogy a tagjelölt országok valódi erőfeszítéseket tegyenek a jogállamiság megerősítése, valamint az emberi jogok és a kisebbségek, különösen a roma népesség jogainak védelme érdekében;

6.   felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki közleményt arról, hogy hogyan tudja az EU a tagállamokkal együttműködésben a legjobban összehangolni és elősegíteni a romák helyzetének javítására irányuló törekvéseket, és hogy fogadjon el egy olyan cselekvési tervet, amely világos ajánlásokat tartalmaz a tagállamok és a tagjelölt országok számára a romák gazdasági, társadalmi és politikai integrációjának javítására;

7.   üdvözli azt, hogy a tagállamok gyorsan átültették a 2000/43/EK irányelvet a nemzeti jogukba és sürgeti azokat, amelyek ellen jelenleg tájékoztatás elmulasztása kapcsán Szerződés megsértése miatti eljárást indítottak, hogy tegyenek lépéseket a lemaradásuk csökkentésére; felhívja a Tanácsot hogy a luxembourgi elnökség során állapodjon meg a javasolt faj- és idegengyűlöletről szóló EU kerethatározat-javaslatról, amely a gyűlöletkeltő bűncselekményeket büntethetővé teszi az Unióban és amelyről konzultálni kell az Európai Parlamenttel;

8.   felhívja a tagjelölt országokat és a tagállamokat, hogy erősítsék a nemzeti jogalkotásukat és közigazgatási intézkedéseiket, hogy kifejezett és egyedi cigányellenesség és romafóbia elleni intézkedésekkel a közélet valamennyi területén akadályozzák meg a faji diszkriminációt és az ahhoz kapcsolódó közvetlen vagy közvetett intoleranciát;

9.   felhívja a tagjelölt országokat és a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a legjobb gyakorlatokat a roma kultúra előmozdításának bátorítására;

10.   felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek fel megfelelő módon a romák elleni bármely faji gyűlölet illetve a diszkrimináció és erőszak felbujtása ellen a médiában és a hírközlés más formáiban, és felhívja a legjelentősebb médiákat, hogy hozzanak létre legjobb gyakorlatokat olyan alkalmazottak felvételére, akik képviselik a társadalom összetételét;

11.   felhívja a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy fejlesszenek ki stratégiát a romák részvételének növelésére a választások valamennyi szintjén, mind szavazóként, mind jelöltként;

12.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy biztosítsák a roma származású bevándorlók egyenlő szociális és politikai jogait;

13.   hangsúlyozza, hogy a hivatalos dokumentumok hiánya a romák alapvető jogai gyakorlásának, valamint a társadalmi integrációhoz létfontosságú szolgáltatások hozzáférésének komoly akadálya Európában;

14.   sürgeti valamennyi tagállamot és tagjelölt országot, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket a romák munkaerőpiacra jutásának javítására a jobb hosszú távú foglakoztatás biztosítása érdekében;

15.   felhívja azon tagállamokat, ahol a roma gyerekeket a szellemi fogyatékosok iskoláiba vagy külön osztályokba különítik el, hogy egy meghatározott időn belül tegyenek lépéseket az elkülönítés elleni programok terén, ezáltal biztosítva minőségi oktatáshoz való hozzáférést a roma gyermekek részére és megakadályozva a roma-ellenes érzelmeket az iskolás gyerekek között;

16.   emlékeztet a romák, szintik és vándorlók gyerekeinek oktatásáról szóló, 1989. május 22-i tanácsi és az oktatási miniszterek tanácsa általi állásfoglalásra(10) , és úgy véli, hogy kiemelten kezelendő a roma gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének biztosítása;

17.   felhívja a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy tegyenek lépéseket az egészségügyi és társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való mindenki számára egyenlő hozzáférés biztosítására, ennek érdekében vessenek véget minden diszkriminatív gyakorlatnak, különösen a romák elkülönítésének a szülészeteken és akadályozzák meg a roma nők belegyezés nélküli sterilizálását;

18.   üdvözli az Európai romák és vándorlók fórumának létrehozását, és a parlament keretében működő csoportoknak a roma és kisebbségi ügyekre irányuló munkáját; elismeri az ilyen testületekkel folytatott együttműködés fontosságát az európai roma politikák létrehozása során;

19.   úgy véli hogy a jelenlegi európai gettósodás elfogadhatatlan és felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a gettósodás ellen, a diszkriminatív gyakorlatok leküzdésére a lakások biztosításában és a romák alternatív, higiénikus lakhatáshoz jutásának elősegítésére;

20.   sürgeti a roma népességgel rendelkező régiók kormányait, hogy tegyenek további lépéseket a roma köztisztviselők integrálására a közigazgatás és a döntéshozatal valamennyi szintjén a korábbi kötelezettségvállalásokkal összhangban, és hogy biztosítsák a szükséges forrásokat az ilyen pozíciók hatékony működtetésére;

21.   üdvözli az öt tagállam és tagjelölt ország által életre hívott “A romák bekapcsolódásának évtizede” elnevezésű kezdeményezést és felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az érintett kormányokkal ezen kezdeményezés EU-s finanszírozásának biztosításában;

22.   felhívja a Bizottságot, hogy nyilvánosan bátorítsa a nemzeti kormányokat, hogy biztosítsák a roma szereplők teljes bevonását a projektek tervezésébe, végrehajtásába és nyomon követésébe, amennyiben a finanszírozási program romákat céloz meg;

23.   támogatja az Uniós intézményeken belüli folyamatos fejlődést az EBESZ által kialakított roma-roma közötti megközelítés beépítésére, a romákhoz és a nem romákhoz kapcsolódó jövőbeli álláshirdetések során;

24.   felhívja a politikai pártokat mind nemzeti mind európai szinten, hogy vizsgálják felül pártstruktúrájukat és eljárásaikat a romák részvételét közvetve vagy közvetlenül akadályozó korlátok eltávolítása érdekében és építsenek be politikákat a romáknak a fő politikai és társadalmi programjukba történő teljes integrációjára;

25.   sürgeti az Európai Unió Megfigyelőközpontját, valamint létrehozása után az alapjogi ügynökséget, hogy fordítson nagyobb figyelmet az európai cigányellenességre/romafóbiára és biztosítsa a szükséges erőforrásokat a romák elleni faji jellegű visszaélések és emberi jogi sérelmek nyomon követésére;

26.   sürgeti valamennyi tagállamot, hogy támogassák a romákat abban, hogy képesek legyenek az ön-képviseletre valamint a közéletben és a társadalmi életben való aktív részvételre, és tegyék lehetővé a roma civil szervezetek számára hogy hallathassák hangjukat;

27.   felhívja a Bizottságot, hogy vesse fel a roma-kérdést európai szinten különösen a tagjelölt országok tekintetében, mivel Európa minden részében élnek romák;

28.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok korányainak és parlamentjeinek.

 

(1)A nemzetközi roma nap megünnepléséről 1971-ben az Első Roma Világkongresszuson határoztak.

(2)HL L 180., 2000.7.19., 22. o

(3)HL L 303., 2000.12.2., 16. o

(4)Az “európai pártok chartája a rasszizmusellenes társadalomért” az EU rasszizmus és idegengyűlölet elleni konzultációs bizottságának javaslata az Európai Unió politikai pártjai számára. A szöveget e bizottság 1997. december 5-én fogadta el.

(5)A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a 2004. október 26-i, az Európai Parlament előtt elmondott beszédében hirdette meg e kezdeményezést, amelyben kifejtette, hogy az általa vezetett csoport fogja ellenőrizni a Bizottság e területen folytatott tevékenységét és fő kezdeményezéseit, továbbá politikai hajtóerőként fog működni.

(6)HL L 230., 1997.8.21., 19. o.

(7)“A romák helyzete a kibővült Európában”, kezdeményezte és kiadta a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság, 2004.

(8)Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0018.

(9)A “Lisszabon scorecard V.” 2005. március 17-i beindításakor tett nyilatkozat.

(10)HL C 153., 1989.6.21., 3. o

 

További információk:

Járóka Lívia:+32 228 45218