Az Európai Parlament egyetlen cigány képviselőjeként mutatták be szerdán Strasbourgban egy sajtóértekezleten Járóka Líviát, aki a Fidesz-MPSZ listáján jutott be a strasbourgi testületbe.
Járóka elmondta: a 10 új EU-tagország idén májusi bekerülésével az Európai Unión belül immár 10-12 millió roma él, és ezzel ez a népcsoport lett az EU legnagyobb kisebbsége. „Remélem, hogy személyemen keresztül a magyarországi és az európai cigányság hangja eljut majd az Európai Parlament üléstermébe” – mondta. Hozzátette: eddig is együtt dolgozott a különböző nemzetközi cigány szervezetekkel, és úgy érzi, nagyon jó „hátországot” biztosíthat majd számára ezen a területen az, hogy létrejött egy Európai Roma Fórum. A nemzetközi testület 150 roma képviselőt tömörít a kontinens különböző országaiból.
A magyar képviselő szerint nem hangzatos tervekre van szükség, hanem konkrétumokra, méghozzá azokon a területeken, amelyek közvetlenül érintik a romák életét. Például az oktatási, az egészségügyi elkülönítés felszámolására, vagy – amit ő különösen fontos feladatának tekint – a roma civil szervezetek megerősítésére. Nem csak azt tekinti feladatának, hogy a romák ügyei eljussanak az Európai Parlament (EP) fórumaira, hanem azt is, hogy ez az áramlás kétirányú legyen, azaz a romák is minél több információhoz jussanak az EU-ról – tette hozzá.
A sajtóértekezleten egy másik fideszes EP-képviselő, Gál Kinga elmondta: képviselőcsoportjuk kisebbségi munkacsoportot hozott létre, melynek az a feladata, hogy koordinálja, és minél sikeresebbé tegye fellépésüket e területen. Szájer József pedig – a Fidesz EP-képviselője, és egyben a magyar pártot is magában foglaló Európai Néppárt egyik frakcióvezető-helyettese – emlékeztetett: a kisebbségek jogaiért való küzdelemben számottevő előrelépést jelent, hogy az EU alkotmányába is bekerült a kisebbségi jogok fontosságának említése.
Egyébként a fideszes és az MDF-es képviselők javaslatára immár három európai parlamenti bizottság is illetékes lesz e kérdéskörben. Szájer elmondta: a Fidesz EP-képviselőcsoportja e három bizottságba – a külügyibe, a polgári szabadságjogokkal foglalkozóba és a kulturálisba – mindenképp képviselőket fog küldeni, hogy befolyásolhassa az ott születő döntéseket.