Esélyegyenlőség

A Széchenyi István Gimnáziumban tartott előadást Járóka Lívia

2014. 03. 26.

A Soproni Széchenyi István Gimnázium végzős diákjainak tartott előadást Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő, egyben a gimnázium volt diákja. Előadásában a képviselő beszámolt az Európai Unió új, a fiatalkori munkanélküliség leküzdését hivatott tervezetéről, az Ifjúsági Garancia programról, melynek értelmében az iskolai tanulmányai befejezését vagy a munkanélkülivé válását követő négy hónapon belül minden huszonöt év alatti fiatal álláslehetőséget, tanulószerződéses gyakorlati képzést, szakmai gyakorlatot vagy továbbképzési lehetőséget kapna.

A fiatalkori munkanélküliség hosszan tartó negatív hatást gyakorol az egész közösség várható jövedelmi és foglalkoztatási szintjére – hangsúlyozta Járóka -, nem beszélve a kirekesztéshez, elidegenedéshez és az önálló élet megkezdésének sikertelenségéhez kapcsolódó súlyos problémákról. A képviselő szerint az integrációs politikáknak ezért – mind helyi, mind nemzeti és európai szinten – nagy hangsúlyt kell fektetnie rá, hogy olyan valódi és kézzelfogható lehetőségeket biztosítsanak főként a hátrányos helyzetű fiatalok számára, amelyek révén elkerülhetik a munkaerőpiacról való hosszú és káros távolmaradást, megőrizhetik és növelhetik a humán tőkéjüket, valamint az elhelyezkedési és jövedelemszerzési lehetőségeiket. Járóka emlékeztetett továbbá, hogy a legtöbb európai hátrányos helyzetű közösség, így a romák átlagéletkora is alacsonyabb a regionális átlagoknál, és az arányuk folyamatosan nő a szociális ellátórendszerek terhét vállán viselő aktív lakosságban, miközben a többségi társadalom gyorsan öregszik. A képviselő szerint a munkaerő-piaci integráció elengedhetetlen a gazdasági növekedés előmozdításához, és különösen szükséges azok mozgósítása, akik gazdaságilag aktív életkoruk ellenére munkanélküliek, így a fiatalok munkanélküliségének visszaszorítása kiemelt cél kell, hogy legyen.

Járóka hangsúlyozta továbbá, hogy a hátrányos helyzetű közösségek integrációját célzó tervek figyelembe vegyék a nyomor erős területi jellegét, hiszen a mélyszegénység a legtöbb országban a legkülönbözőbb hátrányokat – iskolai végzettség hiánya, munkanélküliség, alacsony várható életkor stb. – egyesítő kistérségekben koncentrálódik. A képviselő szerint ehhez szükséges egy olyan összeurópai „válságtérkép” kialakítása, amely a legalapvetőbb jellemzői alapján méri fel és határolja be a nyomor és társadalmi kirekesztés által leginkább sújtott területeket: így például a munkahelyek elérhetősége, a városközpontok távolsága, a munkanélküliség mértéke, a közszolgáltatások minősége, a környezeti feltételek, az infrastrukturális körülmények, a lakosság bevételei és iskolai képzettsége, a közlekedési infrastruktúra működése és a társadalmi feszültségek mértéke alapján.

A képviselő a diákok figyelmébe ajánlotta továbbá az Európai Unió 2014 és 2020 közötti időszakra tervezett Erasmus Mindenkinek programját, amely a korábbihoz képest az élethosszig tartó tanulás jegyében kiegészül majd egy szakképzési és felnőttképzési dimenzióval is, valamint külön hangsúlyt fektet majd az informális tanulás és az aktív állampolgárság előmozdítására is. Járóka kifejezte reményét, hogy a program nem csupán a munkaerőpiacon keresett kulcskompetenciákat és készségeget tudja majd javítani, de hozzájárul majd az oktatási hátrányoktól veszélyeztetett csoportok és a hátrányos helyzetű fiatalok integrációjához is.